Steam'i Yükleyin
giriş
|
dil
简体中文 (Basitleştirilmiş Çince)
繁體中文 (Geleneksel Çince)
日本語 (Japonca)
한국어 (Korece)
ไทย (Tayca)
Български (Bulgarca)
Čeština (Çekçe)
Dansk (Danca)
Deutsch (Almanca)
English (İngilizce)
Español - España (İspanyolca - İspanya)
Español - Latinoamérica (İspanyolca - Latin Amerika)
Ελληνικά (Yunanca)
Français (Fransızca)
Italiano (İtalyanca)
Bahasa Indonesia (Endonezce)
Magyar (Macarca)
Nederlands (Hollandaca)
Norsk (Norveççe)
Polski (Lehçe)
Português (Portekizce - Portekiz)
Português - Brasil (Portekizce - Brezilya)
Română (Rumence)
Русский (Rusça)
Suomi (Fince)
Svenska (İsveççe)
Tiếng Việt (Vietnamca)
Українська (Ukraynaca)
Bir çeviri sorunu bildirin
Egy alkalommal még el lehet nézni. Kétszer is. De amikor ez rendszeresen megtörténik, az már nem csak feledékenység vagy fáradtság kérdése – az azt jelenti, hogy egyszerűen nem vagy elég fontos neki. Mert az ember arra szán időt, amire igazán akar. Ha tényleg számítana neki az ígérete, akkor legalább beállítana egy ébresztőt, vagy jelezné, hogy fáradt, és ne számíts rá. De nem. Ő inkább szétosztogatja az üres ígéreteket, aztán mindenkit cserben hagy.
Ez a viselkedés pedig egyértelműen mutatja, hogy mennyire rossz barát. Egy igaz barát nem hagyja cserben a másikat újra és újra.