Steam 설치
로그인
|
언어
简体中文(중국어 간체)
繁體中文(중국어 번체)
日本語(일본어)
ไทย(태국어)
Български(불가리아어)
Čeština(체코어)
Dansk(덴마크어)
Deutsch(독일어)
English(영어)
Español - España(스페인어 - 스페인)
Español - Latinoamérica(스페인어 - 중남미)
Ελληνικά(그리스어)
Français(프랑스어)
Italiano(이탈리아어)
Bahasa Indonesia(인도네시아어)
Magyar(헝가리어)
Nederlands(네덜란드어)
Norsk(노르웨이어)
Polski(폴란드어)
Português(포르투갈어 - 포르투갈)
Português - Brasil(포르투갈어 - 브라질)
Română(루마니아어)
Русский(러시아어)
Suomi(핀란드어)
Svenska(스웨덴어)
Türkçe(튀르키예어)
Tiếng Việt(베트남어)
Українська(우크라이나어)
번역 관련 문제 보고
Egy alkalommal még el lehet nézni. Kétszer is. De amikor ez rendszeresen megtörténik, az már nem csak feledékenység vagy fáradtság kérdése – az azt jelenti, hogy egyszerűen nem vagy elég fontos neki. Mert az ember arra szán időt, amire igazán akar. Ha tényleg számítana neki az ígérete, akkor legalább beállítana egy ébresztőt, vagy jelezné, hogy fáradt, és ne számíts rá. De nem. Ő inkább szétosztogatja az üres ígéreteket, aztán mindenkit cserben hagy.
Ez a viselkedés pedig egyértelműen mutatja, hogy mennyire rossz barát. Egy igaz barát nem hagyja cserben a másikat újra és újra.