Zainstaluj Steam
zaloguj się
|
język
简体中文 (chiński uproszczony)
繁體中文 (chiński tradycyjny)
日本語 (japoński)
한국어 (koreański)
ไทย (tajski)
български (bułgarski)
Čeština (czeski)
Dansk (duński)
Deutsch (niemiecki)
English (angielski)
Español – España (hiszpański)
Español – Latinoamérica (hiszpański latynoamerykański)
Ελληνικά (grecki)
Français (francuski)
Italiano (włoski)
Bahasa Indonesia (indonezyjski)
Magyar (węgierski)
Nederlands (niderlandzki)
Norsk (norweski)
Português (portugalski – Portugalia)
Português – Brasil (portugalski brazylijski)
Română (rumuński)
Русский (rosyjski)
Suomi (fiński)
Svenska (szwedzki)
Türkçe (turecki)
Tiếng Việt (wietnamski)
Українська (ukraiński)
Zgłoś problem z tłumaczeniem
1 
Csak le akartam írni, mennyire lenyűgöző, hogy valaki ennyire következetesen képes nem csinálni semmit. Az ember azt hinné, hogy ennyi idő után már unod a semmittevést, de te mindig tudsz új szintet hozni benne. Irigylésre méltó, hogy ennyire hiszel a sportfogadásban — nem mindenki tud ilyen vak bizalommal elbukni hetente ötször. És az is szép, ahogy soha nem hagyod, hogy a „napfény” vagy „felelősség” elrontsa a pihenésedet.
Mindenkinek kell egy barát, aki emlékezteti arra, hogy mennyire fontos a tétlenség. Te vagy ez. Egy élő, lélegző „majd holnap” emlékeztető. De ne aggódj, nem várunk tőled semmit — pontosan úgy, ahogy te sem vársz magadtól.
Üdv: valaki, aki már csak figyeli ezt a szép, lassú leépülést — távolról, biztonságban.