Steam 설치
로그인
|
언어
简体中文(중국어 간체)
繁體中文(중국어 번체)
日本語(일본어)
ไทย(태국어)
Български(불가리아어)
Čeština(체코어)
Dansk(덴마크어)
Deutsch(독일어)
English(영어)
Español - España(스페인어 - 스페인)
Español - Latinoamérica(스페인어 - 중남미)
Ελληνικά(그리스어)
Français(프랑스어)
Italiano(이탈리아어)
Bahasa Indonesia(인도네시아어)
Magyar(헝가리어)
Nederlands(네덜란드어)
Norsk(노르웨이어)
Polski(폴란드어)
Português(포르투갈어 - 포르투갈)
Português - Brasil(포르투갈어 - 브라질)
Română(루마니아어)
Русский(러시아어)
Suomi(핀란드어)
Svenska(스웨덴어)
Türkçe(튀르키예어)
Tiếng Việt(베트남어)
Українська(우크라이나어)
번역 관련 문제 보고
1 
Csak le akartam írni, mennyire lenyűgöző, hogy valaki ennyire következetesen képes nem csinálni semmit. Az ember azt hinné, hogy ennyi idő után már unod a semmittevést, de te mindig tudsz új szintet hozni benne. Irigylésre méltó, hogy ennyire hiszel a sportfogadásban — nem mindenki tud ilyen vak bizalommal elbukni hetente ötször. És az is szép, ahogy soha nem hagyod, hogy a „napfény” vagy „felelősség” elrontsa a pihenésedet.
Mindenkinek kell egy barát, aki emlékezteti arra, hogy mennyire fontos a tétlenség. Te vagy ez. Egy élő, lélegző „majd holnap” emlékeztető. De ne aggódj, nem várunk tőled semmit — pontosan úgy, ahogy te sem vársz magadtól.
Üdv: valaki, aki már csak figyeli ezt a szép, lassú leépülést — távolról, biztonságban.