Neue Rezensionen von Bebaszov

Sok év távlatából megérkezett a Crysis-hoz egy remastered kiadás, de vajon kellett?

Csak ámultunk megjelenéskor, hogyan nézett ki az eredeti és mára ikonikussá vált "Can it run Crysis?" kérdésből, többnyire mindenki tudja futtatni a játékot. Látszik, hogy a polygon számok nagyobbak, karakterek kidolgozása részletesebb mint az eredetinél, kisebb-nagyobb bajok vannak a fényekkel (valamiért túl világos az eredetihez képest) DE ettől függetlenül nem lehet játéknak nevezni. Fapados a játékmenet és nem úgy öregedett mint egy jó bór. Sajnos a remastered verzió nem tudja azt orvosolni, hogy legalább ne egy tech demo érzetét keltse az egyszerű gémer számára, pedig van modern kiosztás amit a második ill. harmadik részben tudja a nano ruha.

Én jelenleg nem tudom ajánlani, ha megvan az eredeti vagy a Warhead azokkal tegyetek egy próbát.

Jelenlegi állapotában nem ajánlom a PAYDAY 3-at. Kritikán aluli amit az OVERKILL leművelt a játékkal:
- nincs offline mód
- szerverek nem a legjobbak
- folyamat online kell lenni (ezt mondjuk jelezték, de na...)
- fejlődési rendszer átgondolatlan
- teljesítmény problémák
Esetleges patch-ek majd "gondolom" javítják, de most így mindenki kerülje el. Játszatok a második résszel jobban megéri.

A Callisto Protcol hozza az átlagot: nem rossz ahogy sokan írják viszont nem is egy kiemelkedő alkotás.

Essünk túl a negatívumokon:
- nincs térkép: vannak titkos helyek, de térkép hiányában 50-50 az esély, hogy megtalálod vagy sem.
- nincs lerakat: minden túlélő-horrorban szokott lenni egy hely ahol tárolod a cuccokat. Itt nincsen valamiért és sokszor okoz fejfájást, főleg a játék elején.
- nincs backtracking: ha éppen olyan helyre érkezel ahol jön a cutscene és eszedben volt, hogy volt egy zug ahova nem néztél be...ráfáztál. Cutscene után nincs visszaút.
- mentési rendszer: valaki kitalálta, hogy milyen jó az, hogy ha meghalsz akkor visszadob egy régebbi checkpoint-ra és amit fejlesztettél kezdheted újra. Van manuális mentés, de az sem úgy működik ahogy elvárnánk tőle.
- optimalizálás: közel 1 hónap után jól fut, de lehet rajta csiszolni.

Ha beruházol rá és játszottál az előző alkotásukkal a Dead Space-el, ne várd el DS szintű dolgokat. Kezeld úgy, hogy új stúdió, új címe ami merít a Dead Space-ből (merőkanállal).

DS-ben a csonkolás kapta a főszerepet, itt a közelharc. Lehet taktikázni az előzetesekben látott GRP kesztyűvel meg halkan elkapni az ellenfelet, de itt a közelharc és a püfölés közben egy kritikus találatot biztosító lövés, így lehet spórolni a lőszerrel. Röviden: egy tps ami itt-ott tartalmaz kis túlélő-horror elemeket, meg jumpscare-ket. Bár aki ezen edződött nem fog rajta megijedni.

Kiemelném a hangulatot-színészeket-hangokat-látványt, mert abból 11/10 vizsgázik a játék. Történet mint olyan van, de nem nagyon fogsz a játék vége után emlékezni, hogy mi-miért volt.

Ajánlom, mert egyszeri végigjátszásra vagy a későbbi Hardcore nehézségre lehet előveszem még egyszer. Leárazásnál érdemes megvenni (már most -20% adták winter sale-en), ha vevő vagy az ilyen kaliberű játékokra.

Kíváncsi voltam, hogy a Life is Strange fejlesztői, (az előzetesek meg a gameplay-ek alapján) sikerülni fog egy jó akció RPG játékot összehozniuk és jelentem: sikerült.

A történet helyszíne a viktoriánus London, ahol jelenleg a spanyolnátha mellett egy sejtelmes más betegség is felüti a fejét, ami az emberekből eltorzult vérszívókat vagy vérfarkasokat szül. Itt jövünk mi a képben, Dr. Jonathan Reid szerepében, akit egy nap egy vámpír megharap és egy tömegsír közepéből kimászva, a vér étvágyától megőrülve a legelső pácienst meg is kóstoljuk, akiről kiderül, hogy a húgunk volt. A menekülés után hősünk elhatározza, hogy megtalálja az ellenszert a fertőzésre és minden áron megtalálja azt az illetőt, aki vámpírrá tette. A kérdés az: Jonathan, milyen áron akarja ezt a nemes feladatot végrehajtani? London, területekre van bontva és ahogy beszélgetünk, az emberekkel, kirajzolódik egy fa, ahol mi dönthetünk arról, hogy engedünk az étvágynak és mindenkit feláldozunk vagy ügyes-bajos gondjaikat meghallgatva gyógyítjuk őket és segítséget nyújtunk nekik.

Nagyon tetszett a játéknak ez az orvos-vámpír ellentétet, mert külön figyelmeztet, hogy ha meg akarjuk könnyíteni magunknak a dolgokat (több XP-t akarunk bezsákolni a jobb képességekért cserében) akkor muszáj egy-egy npc-t megcsapolni. Persze ez a döntés csak rajtunk áll.

Képességekből megkapjuk a kötelezőket, nagyobb inventory, harc közben harapáskor gyorsabban töltődik vissza az életünk meg a mana (jelen esetünkben a vér), támadó, védekező és a legvégére egy ultis képesség is üti a markunkat. A harcrendszer nem lett túlbonyolítva kapunk egy vagy két kezes fegyvereket, lőfegyvereket, amiket a megfelelő eszközökkel fejleszthetünk és a Dark Souls-hoz hasonlóan van egy stamina méterünk amit dodge-al tudunk menedzselni a támadások kivédése érdekében.

Felvehetünk fő vagy mellékküldetéseket plusz játékban nagyon sok a párbeszéd, át lehet ugrani őket, de lehet, hogy egy mellékküldetést bukunk, mert lustaságból átugrottuk a párbeszéd fontosabb pontját.

Számomra egy nagyon jó kikapcsolódást adott egy játék és idővel lehet, hogy újra elkezdem, mert ilyen jó vámpíros kalandot rég kaptam.

A címből adódva ez a Tomb Raider rész csak árnyéka önmagának.

A 2013-as újragondolás egy nagyon jó játék volt, konkrétan kaptunk egy földhöz ragaszkodott női Uncharted-ot. Ez jó is volt ami a Rise of the Tomb Raider itt-ott próbált elfelejteni és a trilógia záró darabja kikukázta az egészet. Lara-t az előző részekhez képest egy női Rambo-t/Predator-t faragtak aki úgy húzza fel a fa tetejére a nála kétszer nagyobb, tökig páncélban lévő ellenfeleket, hogy Batman is elbújna szégyenében.
Elhagyatott sírokat kereshetünk (a rejtvényekben nincs nagy kihívás), adott területen felvehetünk mindent ami nincsen csavarral rögzítve, vadászhatunk, craftolhatunk és Lara-t egyre nagyobb badass karakterré fejleszthetjük.

Nem vittem végig a játékot, mert hiányzott belőle valami, ami egy ideig csak-csak próbált magába tartani, de nálam egy ponton elvesztette a varázsát.

Egy időben nem tudtam, hogy miért is adják -75% vagy -50% kevesebbért a játékot, de a válasz nagyon egyszerű: egy középszerű kalandot ad a játék, ami egy ponton kihűl.

Nos, ameddig a Valve nem tanul meg 3-ig számolni, addig simán be tudjuk érni az Earthfall-al. Ha röviden össze akarom foglalni a játékot akkor képzeld el a Left 4 Dead-et felújítva UE4 motorral, zombik helyett idegenek vannak és ugyanúgy lehet ölni őket mint az említett címben.

Ajánlani tudom, mert szórakoztató egy játék és egy jól összeszokott csapattal még inkább. Leárazás keretein belül megéri beszerezni.

A játék egy nagyon jó alappal rendelkezik: elrugaszkodik a pörgősebb zombi heteléstől és egy lassabb játékmenetet ad, ahol szó szerint minden töltény aranyat ér és érdemes osonni. Röviden hozza a kötelező Walking Dead hangulatot. Viszont több sebből vérzik a játék: az ellenség hol hülye vagy skynet technológiát meghaladva kiszed a semmiből. Ezt még szórjuk meg pár buggal, agyzsibbasztó hibával és készen is van az OVERKILL's The Walking Dead.

Nem most kellett volna kiadni. Jelenleg nem tudom ajánlani (már az ára is egy kicsit hajmeresztő), mert jászhatatlan és ahelyett, hogy szórakoztatna inkább kikészíti az ember idegrendszerét. Persze jönnek a patchek megjelenés óta és úgy vagyok vele mint egy jó borral. Kell neki egy kis idő mire beérik.

A Wolfenstein 2: The New Colossus hozza az előző rész színvonalát, talán meg is ugorja azt. Hangulata magával ragad és a játék végig nem ereszt. Vannak benne kisebb-nagyobb hibák, de ettől függetlenül nyugodt szívvel tudom ajánlani.

A trilógia izgalmas és érdekfeszítő lezárása, ráadásul ténylegesen sokat fejlődött még a remek előző részekhez képest is. Minimális hibái vannak, de azokkal simán együtt lehet élni egy ilyen nagyszerű produkció esetében.

A Hitman: Absolution egy kiváló visszatérése a sorozatnak. Nem hozott forradalmi újításokat, csak egészen minimálisakat, de ettől eltekintve is méltó a névhez. Remélem, hogy ezt a minőséget és útvonalat tudja hozni, mert a sorozat legjobb játéka.